A palesztinok keresztje

Krisztus az ellenőrző ponton

Nagy felháborodást váltott ki márciusban Izraelben a Betlehemben immár harmadszorra megrendezett Krisztus az ellenőrzőponton (Christ at the Checkpoint – CATC) konferencia. Idén először az izraeli külügyminisztérium is közleményben ítélte el a hírhedten Izrael-ellenes, palesztin keresztények által szervezett rendezvényt. További megdöbbenést keltett a zsidóság köreiben, hogy a hagyományosan Izrael-barát Oral Roberts Egyetem jelenlegi elnöke, William Wilson is beszédet mondott a rendezvényen.

Az NGO Monitor nevű, nonprofit szervezeteket vizsgáló izraeli intézmény 2014 márciusában részletes jelentést tett közzé az eddig megrendezett Krisztus az ellenőrzőponton (CATC) konferenciákról, amelyeket kétévenként rendeznek meg Betlehemben. Az első konferenciát 2010-ben, a másodikat 2012-ben, a harmadikat pedig nemrégiben, 2014. március 10—14. között tartották meg.

A magukat palesztin keresztényeknek nevező szervezők célja az, hogy gyengítsék Izraelnek az evangéliumi keresztények általi, tradicionálisan erős támogatását világszerte. Emellett céljuk elősegíteni a palesztin nacionalista nézetek térnyerését az evangéliumi keresztény gyülekezetek körében. Teszik ezt olyan antiszemita teológiai tételek újjáélesztésével, mint a történelmi helyettesítési teológia és a palesztin helyettesítési teológia.

Az előbbi szerint a zsidóság Jézus Krisztus elutasítása miatt örökre elveszítette a választott nép státuszát, és az egyház lépett Izrael helyébe. A világtörténelem során a hagyományos keresztény antiszemitizmusnak és zsidóüldözésnek ez a teológiai álláspont volt az alapja.

A palesztin helyettesítési teológia szerint pedig a palesztinok Izrael földjének őslakosai, az ősi Izrael tényleges örökösei. Mitri Raheb, a betlehemi Karácsony Evangélikus Templom lelkésze a 2010-es CATC-konferencián a következő rasszista teóriával igazolta ezt az álláspontot:

„Ha DNS-tesztnek vetnék alá a Betlehemből származó Dávidot, a betlehemi születésű Jézust és engem, aki csupán néhány utcával odébb lakom, mint ahol Jézus lakott, akkor a DNS-minták alapján kiderülne, hogy van köztünk kapcsolat. Ám ha ugyanezt megtennék Dávid királlyal, Jézussal és Netanjahuval, akkor a tesztek semmi hasonlóságot nem mutatnának, mert Netanjahu egy olyan kelet-európai törzsből származik, amelyik a középkorban tért át a judaizmusra.”

Raheb, akit a CATC egyik fő ideológusaként tartanak számon, egy korábbi rendezvényen az Apostolok cselekedetei 1:6—11 alternatív értelmezését javasolta, „hihetetlennek” titulálva a tanítványoknak a feltámadott Úrhoz intézett kérdését („Avagy nem ez időben állítod-e helyre az országot Izraelben?”). Raheb szerint „a tanítványoknak nem esett le” a lényeg, és szerinte a neveltetésük és a környezetük miatt volt „beléjük programozva”, hogy ilyen kérdést tegyenek fel. Raheb szerint a kérdést feltevő tanítványok a jelenkori „nacionalista”, „szűklátókörű” és a jövőre nézve „elvakult” keresztény cionisták előfutárai voltak.

Gary Burge, a chicagói Wheaton College Újszövetség professzora, aki szintén több konferencia vendégelőadója volt már, a cionista keresztényekről úgy beszél, mint „teológiailag szenvedélyes” és „hermeneutikailag naiv” személyekről, a keresztény cionizmusról pedig mint egy diadalittas, területközpontú irányzatról, melynek nincs integrált kapcsolata a kereszt üzenetével.

Colin Chapman brit teológus pedig a következőket mondta a 2010-es konferencián:

„A palesztin muzulmánok rossz tapasztalatokat szereztek az 1880 után érkezett cionista bevándorlókról, és önkéntelenül is eszükbe jutott, milyen rossz benyomások érték Mohamedet a medinai zsidóság részéről”,

arra ösztönözve hallgatóságát, hogy a Korán zsidókat érintő kemény verseit nyugodtan alkalmazzák a ma Izraelben élő zsidókra.

„A mai palesztinokat úgy kell látnunk, mint akikkel szemben a modern kor zsidósága éppen azt az ellenséges magatartást tanúsítja, mint amivel sok-sok évszázaddal ezelőtt a próféta felé voltak az akkor élő zsidók.” Szerinte elsősorban az Izraelnek juttatott keresztény támogatások felelősek azért, hogy a muzulmánok felé irányuló missziós szolgálat veszélybe került, és ezt „az evangélium legfőbb akadályának” nevezte. „Nagyon sok muszlim azért nem hallgat az evangéliumra, mert nem értik, miért támogat ilyen sok keresztény olyasvalamit, ami szerintük alapjaiban igazságtalan.”

A főszervezők

A CATC-konferenciák főszervezője a Betlehem Bibliaiskola (Bethlehem Bible College), valamint a Szent föld Alapítvány (Holy Land Trust), amelyek — az NGO Monitor jelentése alapján — közvetlen és közvetett módon is kapnak anyagi támogatást az USA, az Egyesült Királyság, illetve Hollandia kormányaitól, valamint prominens keresztény intézményektől.

A Betlehem Bibliaiskolának — a saját meghatározásában — mind teológiai, mind nacionalista küldetése van.

„A Betlehem Bibliaiskola célja: olyan szolgálattudatú keresztény vezetők képzése és felkészítése a gyülekezetek és a társadalom számára az arab környezetben, akik hitelesen mutatják be a Krisztus-központúságot, az isteni alázatosságot, a bibliai egészséget, az alkotó kegyelmet és igazságosságot mind munkájukban, mind szolgálatukban, mint akik maguk is folyamatosan tanulják ezeket az erényeket… Szívesen vesszük mindazon testvéreink támogatását és imáit a világ minden tájáról, akik elkötelezték magukat arra, hogy megőrzik a Krisztusról való tanúságtételt a Biblia földjének őslakos népén keresztül (értsd: palesztinok).”

A Szentföld Alapítvány támogatja az Izrael-ellenes BDS mozgalom (bojkottálás, termékkivonások és szankciók) célkitűzéseit. 2005 májusában például aláírt egy olyan petíciót, amely Izrael tudományos bojkottjára szólított fel, majd ugyanebben az évben aláírta a „Palesztin Civil Társadalom felhívása bojkottra, termékkivonásra és szankciók bevezetésére” elnevezésű petíciót, illetve támogatta a Kairos Palestina dokumentumot is (lásd később).

Sami Awad, a szervezet alapítóigazgatója szerint az erőszakmentes demonstrációk

„nem helyettesítik a fegyveres összecsapásokat”.

Izrael legitim biztonsági igényeit pedig Awad egy következő zsidó holokauszttól való félelem „manipulációjának” minősítette. 2009-ben a Vine yard Church által rendezett vezetőségi konferencián Awad a következőt mondta: „Tartottunk erőszakmentes kiképzéseket a Hamasz vezetői és más militáns csoportok számára.” Köztudott, hogy a Hamaszt terrorista szervezetként tartja számon mind az USA külügyminisztériuma, mind pedig az EU.

A Szabíl Központ

A CATC-konferenciák egyik főszervezője Naim Ateek anglikán pap, aki 1994-ben alapította meg a Szabíl Ökumenikus Felszabadítási Teológia Köz – pontot (szabíl arabul azt jelenti, hogy ’az út’). A Szabíl Célkitűzések című nyilatkozatában rögzíti, hogy

„a szervezet egy ökumenikus gyökerű, a felszabadítási teológiát népszerűsítő mozgalom a palesztin keresztények körében”, és „azért tesz erőfeszítéseket, hogy elősegítse az igazságon, békén, erőszakmentességen, felszabadításon és megbékélésen alapuló spiritualitást a különféle nemzetiségű és hitű közösségek között”.

Ateek gyakran beszél antiszemita felhangokkal a zsidósággal kapcsolatosan, a helyettesítési teológiától az istengyilkosságon át egészen Jézus zsidótlanításáig és a judaizmus démonizálásáig. Ateek mondta például a következőket:

„Jézus palesztin volt, aki Palesztinában élt… Jézus olyan palesztin volt, aki a megszállás idején született. Jézus a megszállás éveiben élt. Mindent a megszállás ideje alatt tanított és mondott, pontosan úgy élt, ahogyan ma mi is.” (…) „Izrael megalapítása azt jelentette, hogy (a zsidók) visszazuhantak abba a legprimitívebb felfogásba, mely szerint Isten egy kivételező, törzsi Isten.” (…) „Jézus ismét a kereszten függ, több ezer megfeszített palesztin emberrel együtt. Az emberek éleslátásán múlik csupán, hogy észreveszik-e a több százezer keresztet, palesztin férfiakét, nőkét és gyermekekét, akiket mind megfeszítettek. Palesztina egy hatalmas Golgota-heggyé változott. Az izraeli kormány keresztre feszítő rendszere szünet nélkül működik. Palesztina bizony egy Koponya-heggyé változott.”

A Szabíl azon munkálkodik, hogy

„előmozdítsa és ráirányítsa a nemzetközi figyelmet a palesztin keresztények identitására, jelenlétére és tanúságtételére”, továbbá „bátorít minden magán személyt és csoportot világszerte, hogy tegyenek erőfeszítést egy igazságos, tartós és átfogó béke elérése céljából, amelyet támogatnak imával és tettekkel egyaránt.”

A Szabíl Nemzetközi Barátai világszerte támogatják a mozgalmat

„oktatás, érdekképviselet, konferenciák szervezése, szolidaritási látogatások, partnerprojektek és pénzügyi támogatás révén, és ezzel hozzájárulnak a mozgalom sikeréhez”.

Desmond Tutu, az Anglikán Egyház Cape Town-i emeritus érseke szintén a Szabíl patrónusa, aki egy „Barátainak” írott levelében említést tett egy közelgő dél-afrikai Szabíl-konferenciáról, „amelynek témája a Szentföldön jelen levő apartheid megszüntetése lesz”.

A Szabíl által korábban rendezett konferenciákat tartják a CATC-konferenciák elődjének. Paul Wilkinson brit keresztényvezető még 2004- ben vett részt egy Szabíl-konferencián. A beszámolójából idézünk:

„…Ezt követően el – vittek bennünket a Mukatahba, ahol az izraeli hatóságok fogva tartják Jasszer Arafatot, és ahol más terroristák is menedéket kerestek. A Szabíl megszervezett egy privát találkozót Arafattal. Naim Ateek kifejezte az »egységes« támogatásunkat Jasszer Arafat »őméltóságának«, akit ezután átölelt Edmond Browning tiszteletes, az Amerikai Episzkopális Egyház egykori vezető püspöke. Arafat örömét és reményét fejezte ki azért, hogy az »egyház« ilyen szolidaritást fejez ki a palesztin ügy mellett. Sokan felállva tapsolták meg Arafatot, kezet ráztak és fényképezkedtek is vele.”

Kairos Palestina dokumentum

Szintén Betlehemben került sor még 2009-ben a Kairos Palestina szervezet által a hasonló nevű (vagy más néven Az igazság pillanata elnevezésű) dokumentum kiadására. Az Izrael-ellenes körök – ben mérvadónak számító iratot eddig több mint háromezer palesztin keresztény vezető írta alá. (A kairosz görög szó, amelynek jelentése: kegyelmi, döntő pillanat.) Az írás egy felhívás a világban élő keresztények felé, hogy segítsenek a palesztin testvéreiknek az izraeli „megszállás” elleni küzdelmükben.

A dokumentum nagyrészt egy 1985-ös dél-afrikai szövegen alapul, amely felhívta a keresztényeket az apartheiddel szembeni ellen állásra. A Kairos Palestina szerint az izraeli megszállás „Istennel szembeni bűn”, és bár mely azt toleráló teológia nem lehet keresztény, ugyanis „a valóban keresztény teológia a szeretet és az elnyomottakkal való szolidaritás teológiája és egy felhívás a népek közötti igazságra és egyenlőségre”.

A dokumentum megfogalmazói között megtalálható a korábban említett Naim Ateek és Mitri Raheb, valamint Atallah Hanna, aki nyílt támogatója a palesztin öngyilkos merénylőknek.

A Simon Wiesenthal Központ szerint a Kairos Palestina

„Izrael gyűlöletének és a zsidóság megvetésének revizionista dokumentuma”. A világhírű zsidó szervezet felhívja a figyelmet arra, hogy ez egy „vallásos szakkifejezésekbe csomagolt politikai célzatú” dokumentum, amely „újraírja a történelmet, megtagadja a zsidóság gyökereit és több ezer éves jelenlétét a Szentföldön”. „A palesztinok tragikus életkörülményeiért teljes egészében Izraelt teszi felelőssé, és nem azokat a palesztinokat, akik ártatlan izraelieket robbantottak fel éttermekben, vagy akik rakétákat lőttek iskola – buszokra.”

Abraham Foxman, a Rágalmazásellenes Liga (Anti-Defamation League) elnevezésű zsidó szer – vezet igazgatója szerint a dokumentum „klasszikus példája annak a törekvésnek, amely Izraelt mint zsidó államot delegitimálni kívánja. A terrorizmust a jogszerű ellenállás egyik formájának nevezi, és letagad minden kapcsolatot a bibliai szövetségek és a zsidó nép között”.

A legutóbbi konferencia

Az izraeli külügyminisztérium képviselője idén külön közleményben kérte fel a keresztényeket arra, hogy tartsák magukat távol a CATC-konferenciától. Jigal Palmor az Israel Today kérdésére válaszolva elmagyarázta, hogy az izraeli kormány számára a rendezvény „különösen problematikus, mivel az evangéliumi keresztény vezetőket célozza meg, akik egy nagyon fontos tábort jelentenek a számunkra”.

„Elfogadhatatlan és szégyenletes cselekedet, amikor valaki arra tesz kísérletet, hogy a vallást felhasználja politikai propaganda céljára, amikor a vallás és a politika manipulálásával agitálnak hívő embereket. Mindazok, akik a vallást politikai érdekek céljából, lázításra használják fel, a becstelenség letörölhetetlen bélyegét veszik magukra”

— szólt a közlemény.

Ennek ellenére a márciusi konferencián az evangéliumi keresztény világ több neves vezetője is megjelent, és többen előadóként is a nevüket adták a konferenciához. Beszédet mondott Geoff Tunnicliffe, az Evangéliumi Világszövetség főtitkára, William Wilson, az Oral Roberts Egyetem elnöke és Joseph Cumming, a Yale Egyetem Hit és Kultúra Köz – pontjának képviselője.

Az izraeli kormány álláspontja szerint a keresztény vezetők részvétele egy ilyen nyíltan Izrael-ellenes konferencián önmagában nagyon problematikus — az elhangzott beszédeik tartalmától függetlenül. Izrael keresztény szövetségesei szerint is a jelenlegi geopolitikai helyzetben Izraelnek támogatásra van szüksége, hogy a pressziókkal, zsarolásokkal, bojkottokkal szemben is meg tudja őrizni erejét, és meg tudja védeni a világban a növekvő antiszemitizmussal szemben a zsidó embereket. Ráadásul Euró pában jelenleg nincs olyan állam, amely az evangéliumi kereszténységet olyan tiszteletben, elfogadásban részesítené, mint az izraeli kormány.

Egyes egyházi vezetők saját bevallásuk szerint a palesztin keresztények kel való testvériség, a jó kapcsolat, a konfliktuskerülés érdekében maradnak kapcsolatban a CATC szervezőivel.

Igen ám, de „annak idején az európai keresztény egyházak többnyire hallgattak, amikor a zsidókat üldözni, deportálni, gyilkolni kezdték — hívja fel a figyelmet Victoria J. Barnett, a Rágalmazásellenes Liga munkatársa. — Voltak némelyek a Protestáns Hitvalló Egyház tagjai közül, akik követelték, hogy egyházuk nyilvánosan álljon ki a zsidók mellett — az erőfeszítéseiket azonban felülbírálták azok az egyházvezetők, akik szerették volna elkerülni a konfliktust a náci rezsimmel. Bár Európában és az Egyesült Államokban számos keresztény vezető elítélte a nácikat, a prioritás a jó kapcsolatok fenntartása maradt a német egyházakban levő kollegáikkal.”

A megbékélés kiáltványa?

A konferencián elfogadott kiáltvány egyik célja felhívást intézni az „evangéliumi világ felé, hogy vállaljon felelősséget az izraeli—palesztin konfliktus megoldásának elősegítésében”. A kiáltvány azt üzeni az evangéliumiaknak — a „megbékélésre” mint a kereszténység egyik alaptételére való hivatkozással —, hogy „töltsék be újra ezt a profetikus szerepet azáltal, hogy békét, igazságosságot és megbékélést hoznak Palesztinába és Izraelbe”.

A szöveg nyelvezete azonban nagyon egyoldalú képet fest: a palesztinokat áldozatként, az izraelieket elnyomóként állítja be.

„A palesztin területeken valódi igazságtalanságok zajlanak, és a palesztin nép szenvedései felett tovább már nem lehet szemet hunyni… a palesztin keresztények számára a megszállás jelenti a konfliktus sarokkövét”

— áll a szövegben.

Noha a kiáltvány a „megbékélést” hangsúlyozza, mégsem nevezi meg egyértelműen a konfliktus legfőbb okait. Mint például azt a tényt, hogy a palesztinok elutasítják Izraelnek mint demokratikus zsidó államnak a létezéshez való jogát; vagy azt, hogy palesztin terrorszervezetek már évtizedek óta támadásokat hajtanak végre Izrael civil lakossága ellen.

A CATC tanulmány – utak szervezését is propagálja, „melyek szervezője partnerünk, a Szentföld Alapítvány”. Az ajánlott utazások között szerepel a „szegregációs fal” meglátogatása, a palesztinok lakta negyed Kelet-Jeruzsálemben, de ajánlanak palesztin családoknál tett látogatásokat is. Ugyanakkor egyetlen utat sem szerveznek Jeruzsálem zsidók lakta részeibe, és az ott élő zsidó családokkal történő találkozásokat sem propagálják. Sőt, olyan jeruzsálemi helyszínekre sem szerveznek látogatásokat, ahol a palesztinok terrortámadásokat hajtottak végre.

„A nyílt, fizikai erőszakra történő felhíváson kívül az iszlamista Fatah és Hamasz retorikájának minden elemét professzionális és szörnyű módon krisztianizálták”

— mondja Brian Schrauger, a The Jewish Press újságírója, aki ott volt az idei konferencián.

Németh Sándor, a Hit Gyülekezete vezető lelkésze is „teljes mértékben elfogadhatatlannak” tartja a CATC Izrael- ellenes ideológiáját.

„A CATC lételeme, hogy meghiúsítsa a kereszténység és a zsidóság kiegyezését, és mindannyiunkat iszlamista világhatalmi törekvéseknek szolgáltasson ki. Mindezt úgy teszi, hogy tényleges szándékát vallási, politikai közhelyek mögé rejti, amivel hamis bűntudatot és felelősségérzetet akar a keresztényekben ébreszteni. A mai világban a zsidó-keresztény kinyilatkoztatás védelmére van szükség olyan történelem hamisítókkal, a Biblia hazug interpretálóival szemben, mint Mitri Raheb, Naim Ateek, Gary Burge stb., akik a CATC ideológiáját meg határozzák. A politikát, amikor az Izrael támogatását jelenti, mint istentelen dolgot elítélik, de azt a politikát, ami a palesztin »igazságról« szól, isteni kinyilatkoztatásként magasztalják fel. Izraelnek és a keresztény megújulási mozgalmaknak egyaránt kárt okoznak azok az evangéliumi vezetők, akik az iszlamista propagandát képviselő palesztin keresztényeket tévelygéseikben megerősítik.”

Közreműködtek: Joób Viktória, Szikora Márton, Cornides András