Justin Bieber vallomása

Felemelő, őszinte szavak a fiatal híres és hírhedt sztártól a küzdelmeiről, a szülei válásáról, a hirtelen jött sikerről, a sok pénzről, a drogról, a házasság értékéről és Jézusról!

(A szöveget a Blikkből másoltam ide – kivéve a “Jézus szeret téged!” mondatot, amely az eredetiben szerepelt, a Blikk viszont a magyar fordításból valamiért (!) kihagyta.)


Nehéz reggelente pozitívan kikelni az ágyból, miközben leterhel a múltad, a munkád, a felelősségeid, az érzelmeid, a családod, a pénzügyek, a kapcsolataid.

Amikor úgy érzed, hogy csak baj bajt követ.

Amikor rettegve várod a napokat, mert mindig egy újabb rossz napra számítasz.

A csalódások véget nem érő köre.

Néha még azt a pontot is elérheted, hogy már élni se akarsz többé. Amikor úgy érzed, soha nem lesz változás…

Teljesen átérzem.

Nem tudtam megváltoztatni a hozzáállásomat.

Szerencsémre vannak olyan emberek az életemben, akik biztattak, hogy ne adjam fel.

Tudjátok, rengeteg pénzem van, ruhám, autóm, elismerésem, sikereim, díjaim, mégis üresnek éreztem magam.

Láttátok már a statisztikákat, hogy miként alakul a gyereksztárok élete?

Őrületes nyomás és felelősség helyeződik a gyerekekre, akiknek az agyuk, az érzelmeik és a homloklebenyük (ami a döntéshozatalért felel) még nincs kifejlődve.

Nincs ráció, dac, lázadás, dolgok amiken mindenki keresztül megy.

De ha ehhez hozzáadjuk a sztársággal járó nyomást, egyszerűen megmagyarázhatatlan, hogy mit tesz veled.

Nézzétek, nem egy stabil háttérrel nőttem fel, a szüleim 18 évesen szétmentek, nem volt pénzünk, ők pedig még mindig fiatalok és lázadók voltak.

Ahogy a tehetségem kibontakozott, két éven belül ultra-sikeressé váltam.

Az egész világom a feje tetejére állt.

Hirtelen egy 13 éves kisvárosi fiút minden irányból dicséretek hada vett körbe, milliók fejezték ki, hogy mennyire szeretnek és, hogy milyen nagyszerű vagyok.

Nem tudom, ti hogy vagytok vele, de szerintem az alázatosság idővel jön.

Kissrácként ha eleget hallod ezeket a dolgokat, tényleg elkezded elhinni őket.

Az ésszerű gondolkodás is idővel fejlődik ki, ahogy a döntéshozatali folyamat is (részben ezért nem ihatsz alkoholt 21 éves korodig).

Mindenki meg tett nekem mindent, ezért még a felelősség alapjait sem tanultam meg.

Így mire 18 lettem, semmilyen a valós élethez kellő készséggel nem rendelkeztem, de voltak dollármillióim és hozzáférhettem bármihez.

Ez pedig bárki számára rémisztő lenne.

 

20 éves koromra minden elképzelhető rossz döntést meghoztam, és a világ egyik legjobban csodált és szeretett emberéből én lettem legnevetségesebb, a legelítéltebb és a leggyűlöltebb.

Kutatások szerint a színpadi jelenlét nagyobb dopaminlöketet ad, mint nagyjából bármilyen más tevékenység…

Szóval ezeket a hullámhegyeket és völgyeket nagyon nehéz kezelni.

Észrevehető, hogy mennyi banda és előadó esik át egy drogfogyasztó korszakon, és szerintem ez azért van, mert nem tudják kezelni a szórakoztatóiparral járó óriási magasságokat és mélységeket.

19 éves koromban kezdtem komolyabb drogokat fogyasztani és bántalmazó kapcsolatokban élni.

Sértődött lettem, dühös, és nem tiszteltem a nőket.

Eltávolodtam mindenkitől, aki szeretett, és az új személyiségem burka mögé bújtam.

Úgy éreztem, sose tudnék megváltozni.

 

Évekig tartott, mire vissza tudtam csinálni a rengeteg rossz döntést, megjavítottam a megrongált kapcsolataimat és megváltoztattam a párkapcsolatokhoz való hozzáállásomat.

Szerencsére különleges emberek vesznek körül, akik szeretnek.

HÁZASSÁGOMMAL pedig életem legjobb időszakát élem. Egy egy csodálatos, őrült, új felelősség.

Türelemre, bizalomra, elköteleződésre, kedvességre és szerénységre tanít, és minden olyanra, amitől jó emberré válik valaki.

Mindezzel csak azt akartam mondani, hogy akkor is küzdj tovább, ha esélytelennek tűnsz. Jézus szeret téged!

KEDVESNEK LENNI > FELTŰNŐNEK LENNI, ÉS SZERESS MA MINDENKIT, DE NE A TE MÉRCÉD ALAPJÁN, HANEM ISTEN TÖKÉLETES, FELTÉTLEN SZERETETÉNEK