Utópiát a földön!

(Baloldaliság, 3. rész)

Milyen elveket vall a neoliberalizmus?

Materializmust, egyenlőséget, világmegváltó változást…


1. Minden emberi viselkedés anyagi okokra vezethető vissza.

A Szovjetunió összeomlása óta kevesen határozzák meg magukat marxistának. De a baloldali világkép mégis Marx materialista életfelfogásán alapszik. A köznyelvben a materializmus az anyagi javakhoz való túlzott ragaszkodást jelenti.

Filozófiai értelemben azonban a materializmus olyan ideológia, amely szerint csak az anyag létezik; és az anyagvilágon túl semmi sincs.

Ebből következik, hogy…

Csak a materiális valóság létezik.

A szeretet is csupán egy kémiai reakció, hiszen a tudat nem több, mint agyműködés. A szabad akarat, mint olyan, nem létezik, hiszen döntéseinket génjeink és a környezeti hatások determinálják. Isten és a vallás értelmetlen – és gyakran nagyon veszélyes koncepció.


A vallások a forradalmak legfőbb akadályai

Marxtól fogva a baloldal ádáz küzdelmet folytat a vallással szemben, mivel egyrészt a vallás a materializmus ellensége, másrészt, amíg az emberek vallásosak, addig nem fognak forradalmakat kirobbantani, amelyek pedig szükségesek földi létük jobbá tétele érdekében.

A vallás ugyanis megtanítja az embereket arra, hogy

ne lázadozzanak anyagi helyzetükkel szemben – méghozzá úgy, hogy az anyagvilágot alárendeli az élet más szféráinak (szellemi, erkölcsi, intellektuális).


Minden emberi magatartást gazdasági szempontok vezérelnek

A baloldal szemében a a zsidó-keresztény “jó” és a “rossz” nem egyének morális döntései illetve az önkontroll (vagy a hiányának), hanem az anyagi egyenlőség vagy egyenlőtlenség következménye. Ezért a baloldal szerint az erőszakos bűncselekmények legfőbb oka a szegénység, nem a bűnözők jellembeli problémái vagy a hamis értékrend.


2. A gazdasági egyenlőtlenség a legnagyobb gonosz.

A baloldal ősellensége a gazdasági egyenlőtlenség, nem az, amit sokan hagyományos értelemben értenek a gonoszság alatt. A baloldal számára mindig fontosabb volt a társadalmi egyenlőtlenségekkel, mint a diktatúrákkal szembeni küzdelem. A baloldali diktátorok – Lenin, Pol Pot, Ho Si Minh, Fidel Castro, Hugo Chavez – ezért is kaptak olyan sok támogatást a nemzetközi baloldal részéről.

Többen közülük tömeggyilkosok voltak, de a baloldal számára ennél fontosabb szempontot jelentett, hogy ellenezték a gazdasági egyenlőtlenségeket (és hogy harcoltak Amerikával szemben).

Ez azt is megmagyarázza, hogy miért nem lényeges szempont a baloldal számára a nemzeti vagyongyarapítás. Az USA és annak államainak 2009 óta fennálló hatalmas és tarthatatlan adósságállománya sokkalta jobban zavarja a jobboldalt, mint a baloldalt. Ugyanez a viszonyulás igaz számos eladósodott európai ország kormányai részéről is.

A baloldal számára ugyanis sokkal fontosabb a társadalmi egyenlőtlenségek felszámolása, mint az értékteremtés.


3. Az állam az utópia megteremtésének eszköze.

Ha megszüntetünk minden társadalmi és gazdasági egyenlőtlenséget, akkor egy csodálatos világot, egy utópiát fogunk tudni létrehozni

– mondja a baloldal.

Minél inkább balra haladunk, az emberek annál inkább hisznek a földi paradicsom megteremtésének realitásában. De sajnos, ebben a világban, az utópia megteremtésére tett erőfeszítések eddig mindig dísztópiához vezettek.

A konzervatív álláspont szerint az irreális álmokat hajszoló politikusok általában lerombolják még azt is, ami addig jó volt a társadalomban.

Ezért, miközben a jobboldal hálás és örül, hogy mennyi minden jól működik Amerikában, a baloldal “alapvető változásokat” szeretne.

A Német Birodalom kancellárja, az “államszocializmus” atyjaként is emlegetett Otto von Bismarck (1815-1898) óta a nyugati progresszívek körében egyre erősödő meggyőződés, hogy a polgárokról való gondoskodás alapvetően az állam feladata.

Ezzel szemben Amerikában az a koncepció terjedt el, hogy az államapparátusnak minél kisebbnek kell maradnia, az embereknek pedig alapvetően öngondoskodóakká kell válniuk – a másokról való gondoskodás szerepét pedig a családoknak, a szűkebb közösségeknek, a vallási és szekuláris karitatív szervezeteknek kell átvenniük.

Még egy oka van a baloldalnak arra, hogy ennyire szereti az államot – a baloldal ezen keresztül tudja elérni céljait. A meggyőződés, hogy nemes célok vezérlik, illetve, hogy a baloldali intellektuálisok bölcsebbek a jobboldaliaknál egyenesen vezet az államapparátus méretének növeléséhez.


Részlet Dennis Prager “Still the Best Hope” c. könyvéből.

(Fordítás: Pátkai Mihály)