Válaszok a Hit Gyülekezetét ért vádakra

Ez az írás azoknak szól, akik a Hit Gyülekezetébe járnak. És a barátainknak. 😀

A napokban olyan vádakkal illették a Hit Gyülekezetét, ami nagyon emlékeztet az 1998-ban indított támadáshoz. Most ezek a gyülekezetünket és vezetőinket lejáratni és démonizálni akaró támadások kívülről jönnek, nem belülről. A gyülekezet vezetése egységesen áll Németh Sándor pásztor mellett.

 


De mi is történt 1998-ban?

…frusztrált emberek egy csoportja szerette volna elmozdítani Németh Sándort a gyülekezet éléről, hogy a saját befolyásukat érvényesítsék a hívők fölött…

…ők nem tudták elfogadni és feldolgozni azt, hogy Isten kiválaszt bizonyos embereket feladatokra, akiket az elhívásuk és teljesítményük miatt követnek a hívők… (A Bibliában ezek „szolgálati ajándék” néven szerepelnek: apostol, próféta, evangélista, pásztor és tanító – lásd Efézus 4:11-16)

…az ószövetségi Kóréhoz, Dátánhoz és Abirámhoz hasonlóan azt mondták Sándor pásztornak és a hozzá hűséges vezetőknek, hogy

„…sokat tulajdonítotok magatoknak (egy másik fordításban: túl sok hatalmat tulajdonítotok magatoknak – mit képzeltek magatokról?), holott az egész gyülekezet, ezek mindnyájan szentek, és közöttük van az Úr: miért emelitek fel magatokat az Úr gyülekezete fölé?”

 

(4 Mózes 16:3)

…de a saját maguk pozícióba emelése nem sikerült nekik, mivel a hívők döntő többsége nem kért az önjelölt szolgálatokból…

…őket ez borzasztóan felzaklatta, ezért kiszakították magukat a közösségből és magukkal rántottak néhány száz hívőt is, akik közül sokan sajnos azóta már a hittől is elfordultak…

…ezzel egyidejűleg támadások sorozata indult el a Hit Gyülekezetével szemben, újságcikkek, perek és adóhatósági vizsgálatok formájában, így sokan arra gyanakodtunk, hogy itt bizony egy magasabb szintről szervezett támadásról is lehet szó…

…a független hatósági vizsgálatok azonban megállapították, hogy a Hit Gyülekezetével és Németh Sándorral szemben felhozott vádak nem igazak…

…a Hit Gyülekezetével szembeni lejárató kampány központi figurája Bartus László volt, aki az elmúlt 20 évben sem hagyta abba az „egyszemélyes hadjáratát” a gyülekezetünkkel szemben…

…az önjelölt vezetőknek az elmúlt 20 évben sem tudott kibontakozni a szolgálatuk, így többen közülük is egy negatív és destruktív pályára álltak, amelyben a saját tetteik igazolására időnként kényszert éreznek arra, hogy célba vegyék a Hit Gyülekezetét…

 


Ezután szeretnék végig menni a napokban elhangzott állításokon Németh Sándorral és a Hit Gyülekezetével kapcsolatban.

1. “Miután az 1989-es évben a közösséget Hit Gyülekezete néven elismerték, mint bejegyzett vallási felekezetet, a gyülekezet vezetősége úgy döntött, hogy a közösség intézményesül. Ekkor kezdődött a Hit Gyülekezete, mint egyház felépítése.”

A Hit Gyülekezetének, mint az egyetemes keresztény egyház egyik gyülekezetének a felépítése már akkor elkezdődött, amikor Németh Sándor 1976-ban megtért és megkapta az elhívását Istentől gyülekezetalapításra. 1989-ben már több ezer ember tartozott a gyülekezethez.

Az intézményesülés pedig a növekedésből adódó természetes folyamat. Ahol van növekedés, ott létrejönnek intézmények. Az intézmények nem ördögtől való dolgok. A világ minden részén azt lehet látni, hogy virágzó keresztény közösségek óvodákat, iskolákat, könyvtárakat, karitatív intézményeket, kórházakat, újságokat, rádiókat, televíziókat hoznak létre. Ez az életnek, Isten áldásának, a fejlődésnek a jele!

Azt mutatja, hogy a közösség a társadalomban nagyobb befolyásra tett szert:

  • sok hívőnek már nem szekuláris oktatási intézményekben kell oktatnia a gyermekeit,
  • a szülők keresztény táborokba tudják küldeni a gyermekeiket,
  • a gyülekezet egyetemi szintű teológiai képzéssel tudja segíteni a szolgálatra való felkészülést,
  • a kereszténység társadalom-befolyásoló tényezővé válik a közösség médiatevékenységén keresztül,
  • a gyülekezet a karitatív intézményein keresztül is közhasznú tevékenységet folytat,
  • a gyülekezet biztosítani tudja a tagjai számára azt, hogy méltó körülmények között kössenek Isten előtt házasságot.

 


2. “A Hit Gyülekezetét tömegek előtt tette hiteltelenné és szalonképtelenné a több évtizedes, nyílt politikai szerepvállalása. A gyülekezet a 90-es évek első felétől folyamatosan és aktívan több párt oldalán politizált, mikor éppen kit tartott megfelelő partnernek a politikai palettán. Az újszövetségi gyülekezeteknek nem küldetése és nem feladata az aktív politikai szerepvállalás.”

Dehogynem! A politizálás jelentése a „polisznak”, a városnak a dolgaival való törődés, foglalkozás. Miért kellene a keresztényeknek eltűrniük, hogy a fejük fölött döntsenek a politikusok az ő és gyermekeik jövőjéről? Talán légüres térben élünk vagy egy barlangban, ahol semmilyen politikai mozgás nem hat ránk?

Vannak politikai erők, amelyek célja a homoszexualitás elfogadtatása és népszerűsítése. Ezzel szemben nem harcolhatnak a keresztények? Egyes politikusok radikálisan ki akarják terjeszteni az abortuszhoz való „jogokat”, ezzel számtalan további magzat életét veszélyeztetve. Nemcsak keresztényi, de emberi kötelességünk is ezzel szemben küzdeni!

Ha most nem hallatjuk a hangunkat és állunk ki a jogainkért, a diabolikus politikai erők szépen kiépítenek majd olyan politikai rendszert, amelyben az evangélium hirdetését korlátozzák, a keresztényeket megbélyegezik és akár üldözik is.

Az agresszív ateizmus, a szélsőséges neoliberalizmus, a Brüsszelt és a multinacionalista cégeket kiszolgáló globalista törekvések láttán csak üljünk karba tett kézzel? Fontos az ima, de itt is igaz, hogy a hit cselekedetek nélkül halott!

Aktívan harcolnunk kell azért (intelligens érveléssel, hallatva a hangunkat a médiában, a döntéshozó politikusok befolyásolásával), hogy olyan társadalmi közeg maradjon Magyarországon, amelyben szabadon lehet hirdetni Jézus Krisztus evangéliumát.

Az igazi kereszténység mindig megosztó jelenség. A tényleges hívők egyesek számára az élet illatát, másoknak a halál illatát hordozzák. Mindig lesznek, akik „szalonképtelennek” fogják tartani a Hit Gyülekezetét. De az ő szalonjukba mi nem is kívánunk soha belépni. Akik szeretik a bűnt, azok automatikusan viszolyogni fognak Istentől és az ő népétől. De nekünk ennek tudatában is bátran ki kell állnunk a Biblia egyénekre, családokra és nemzetekre vonatkozó igazságai mellett!

A Hit Gyülekezete a kezdetektől harcolt a klasszikus liberalizmus értékei mellett (így például a vallásszabadságért), a neoliberalizmus ellen, a család- és nemzetvédelemért, illetve a globalizáció erőivel szemben. Az elmúlt 30 évben a pártok és politikusok sokat változtak, a közösségünk alapértékei viszont nem – hiszen ezek a Bibliában gyökereznek.

 


3. “A növekvő vidéki gyülekezetekben a 90-es évek elejétől Németh Sándor vezető lelkész pásztorokat nevezett ki (kent fel), így a vidéki gyülekezetben is megjelentek az egy személyi vezetők és ezzel párhuzamosan a szolgálati ajándékról-tekintélyről szóló tanítás. Ennek a tekintélyelvű, kiforgatott tanításnak az lett az eredménye, hogy a gyülekeztek élére állított egyszemélyi vezetők nem „egyenlők között az elsőként” tekintettek magukra, hanem mint „Istentől rendelt tekintélyek” teljes engedelmességet követeltek a presbiterektől és hívőktől. Így aztán előbb-utóbb teljesen leuralták a rájuk bízott közösségeket.”

A szolgálati ajándékokról az Újszövetség két helyen is ír:

„És Ő adott némelyeket apostolokul, némelyeket prófétákul, némelyeket evangélistákul, némelyeket pedig pásztorokul és tanítókul: A szentek tökéletesbbítése czéljából szolgálat munkájára, a Krisztus testének építésére: Míg eljutunk mindnyájan az Isten Fiában való hitnek és az Õ megismerésének egységére, érett férfiúságra, a Krisztus teljességével ékeskedõ kornak mértékére: Hogy többé ne legyünk gyermekek, kiket ide s tova hány a hab és hajt a tanításnak akármi szele, az embereknek álnoksága által, a tévelygés ravaszságához való csalárdság által; Hanem az igazságot követvén szeretetben, mindenestõl fogva nevekedjünk Abban, a ki a fej, a Krisztusban; A kibõl az egész test, szép renddel egyberakatván és egybeszerkesztetvén az [Õ] segedelmének minden kapcsaival, minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal teljesíti a testnek nevekedését a maga fölépítésére szeretetben.”

 

(Efézus 4:11-16)

 

 

„És pedig némelyeket rendelt az Isten az anyaszentegyházban elõször apostolokul, másodszor prófétákul, harmadszor tanítókul… Avagy mindnyájan apostolok-é? Vagy mindnyájan próféták-é? Avagy mindnyájan tanítók-é?”

 

(1 Korinthus 12:28,29)

Ezekből az Igerészekből az derül ki a szolgálati ajándékokkal kapcsolatban, hogy:

  • „Ő adott” – tehát ezt Isten dönti el, hogy ki szolgálati ajándék, az ember maga nem léphet be ilyen tisztségbe,
  • „némelyek” – tehát nem mindenki szolgálati ajándék,
  • „apostol, próféta, evangélista, pásztor, tanító” – ez az 5 alapvető szolgálati ajándék (néhány továbbit említ a Korinthusi levél),
  • „a szentek tökéletesbítése céljából… míg eljutunk… érett férfiúságra…” – szolgálati ajándékok nélkül a hívők nem tudnak eljutni arra az érett szintjére a hívő életnek, ahol Isten látni szeretné őket,
  • „…minden egyes tagnak mértéke szerint való munkássággal…” – különbségek vannak abban, hogy Isten kinek-kinek milyen típusú és mértékű feladatot ad Krisztus Testében.

A Biblia pozitív színben tünteti fel az Istentől való tekintélyeket. Kelet-Európában, ahol az állam a legtöbbször az egyén érvényesülése ellen tevékenykedett, különösen nehéz elhinni, hogy a tekintély jó dolog is tud lenni. Pedig Isten és az általa kijelölt szolgái tekintélye alatt lenni jó dolog – ez az áldás helye, ahol az ember ki tud teljesedni. Ugyanis egyikünk sem független lény, az ember vagy a Sátánnak, vagy az Istennek a befolyásolása alatt van.

A korai egyházban is azt látjuk, hogy Pál apostolnak, Péternek, Jakabnak a szolgatársaiknál nagyobb tekintélyük volt, a döntéshozatalnál is nagyobb súllyal esett latba a szavuk. (Ez természetesen nem azt jelenti, hogy a szolgálati ajándékok nem követhetnek el hibákat, nem lehet nekik szólni – Péterre is egy ízben rászólt Pál, amikor nem helyesen cselekedett – de itt is látszik, hogy Isten egy hozzá hasonló tekintélyű személyen keresztül igazította ki Pétert).

A szolgálati ajándékokkal kapcsolatban Kenneth Hagin, a Hit Mozgalom atyja írt hosszabban. Ez a Karizmatikus Klasszikusok sorozatban is megjelent.

(folyt. köv.)